Fülöpszállási szikes tavak

Fülöpszállási Települési Értéktár

Természeti környezet

FÜLÖPSZÁLLÁSI SZIKES TAVAK

A szikes tavak ősi Duna- medrek feliszapolódott mélyedéseiben jöttek létre. A folyószabályozások előtt a Duna-völgyi szikes tavak területét a Duna rendszeresen elöntötte. Ma már a vízutánpótlásukat csak a csapadék és az ide áramló magas sótartalmú talajvíz szolgáltatja. A legaszályosabb időszakban a medrek teljesen kiszáradnak és az oldott sók kristályok formájában csapódnak ki a felszínen, fehérre színezve a tájat. A sekély, szikes tocsogók vize gyorsan átmelegszik és az intenzív párolgás, valamint a szél szárító hatása következtében a nyár derekára rendszerint kiszáradnak. A nagy só és szódatartalmú, igen nagy hőingadozású szikes felszínt csak az ún. sós sivatagi ill. félsivatagi növények bírják elviselni. A vizekkel tarkított szikes gyepek speciális sziki és pusztai környezethez alkalmazkodott szárazföldi rovarvilágnak adnak otthont, mint például: sziki sáska, púposhasú rétiszöcske. A szikes tavak nagy felületű, sekély és táplálékban gazdag nyílt vizei a vízimadarak tömegeinek nyújtanak ideális élőhelyet: vadlúd, nagy lilik, nyári lúd, vörösnyakú lúd. A területen előforduló récefajok: csörgő réce, fütyülő réce, nyílfarkú réce, kanalas réce. Ez a táplálékban gazdag szikes terület otthont nyújt továbbá a cankó féléknek, a gulipánnak, gólyatöcsnek.

Kelemen-szék

 A Duna valamikori mélyártéri vonulatának legmélyebb részein, Szabadszálás és Akasztó között, É-D irányban szikes tavak és mocsarak láncolata húzódik: a Zab-szék, a Kelemen-szék, a Szántó-szék, a Pipás-rét, a Kisréti-tó, és a Fehér-szék, a Büdös-szék a Csaba-rét és a Böddi-szék. A Kelemen-széken egy 1000-1500 párból álló dankasirály telep található. Közöttük rendszerint néhány pár szerecsensirály is költ. Mesterséges fészkelő szigetek létesítésével sikerült növelni a küszvágó csérek állományát. A vizesebb években – az egyébként tömeges átvonuló – fattyúszerkő telepei (80-100 pár) is kialakulnak, és kisebb számban (10-15 pár) a fehérszárnyú szerkő is fészkel a szikes mocsarakban. A gémfélék közül ide jár táplálkozni a nagy kócsag.

Gulipán tanösvény

A madármegfigyelő leskunyhó már megépült, az új tanösvény táblák is tájékoztatják az ide látogatókat. A körülbelül két kilométer hosszú útvonal az 52-es számú főúttól nem messze, a Nemzeti Park állattartó telepétől indul. Mivel a védett területet bivalyok legeltetésével kezelik, így az állatok távoltartására még meg kell építeni egy biztonságos kerítést az útvonal mentén.

A sziki ballagófű (Salsola soda) védett növény hazánkban, de Olaszországban zöldségfélének, illetve salátának termesztik. Korábban nagy szerepe volt a híres muranói üveggyártásban is, mert többek között ennek a növénynek a hamujából nyerték a nagy tisztaságú nátrium-karbonátot, az üveggyártás egyik alapanyagát. 

Sziki ballagófű szintén jelképe a Kelemen-széknek és ha megszárad, tényleg arrébb ballag ezen a vad Kiskunságon.