Fülöpszállási Települési Értéktár
Épített környezet
FÜLÖPSZÁLLÁSI REFORMÁTUS TEMPLOM
Mint a legtöbb alföldi településen, Fülöpszálláson is a templom áll a falu középpontjában. Az 1717-ben fából, majd 1750-ben vályogból emelt, kő alapra épített templomhoz 1761-ben, Mária Terézia királynő engedélyével kőtornyot építettek. 1797. november 1-jén szentelték fel a vályogtemplom helyén, a már meglévő kőtoronyhoz épített mai kőtemplomot. A copf stílusban készült, 442 m2 alapterületű, 2000 férőhelyes templomnak két karzata van, mennyezete boltíves, stukkódíszítéssel ellátott. Az épület apszisszerűen, félkörívben végződik. A kívül-belül fehérre meszelt templom boltíveit belső oszloppillérek tartják, a kör alakú, virágdíszítéssel gazdagon ellátott szószék az egyik pillérhez csatlakozik. A szószék koronája vakolat architektúra (díszítés): nyitott biblia és a zászlós bárány. A baptisztérium (keresztelőkút) külön áll, nagyon régi, 1745-ből való. A faragott tölgyfából készült padok egyidősek a templommal, a Mózes-pad nyitott, faragott tölgyfa, a papné pad ugyanilyen. A fülöpszállási református templomot 1958-ban műemlék jellegűvé nyilvánították.
A fülöpszállási református templomot a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság 2023. november 27-i ülésén, Varga Istvánné javaslata alapján, vármegyei értékké nyilvánította és felvette a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba.
